látod rég nem írtam én

fogta két kezem százféle remény

hogy tavasz lesz s látom a napot

s eltűnik minden ködös állapot

mi kívülem s bennem rejtekel

 

 

közben jártam sokféle tájakon

kórházi és itthoni ágyakon

 repkedtem virágzó fák felett

képzeletem elszárnyalt velem

 

 sétálni vitte lenge kedvemet

 

most már itt vagyok neked

ha van kedved sétálni vihetsz

vagy csak üljünk s nézzük az eget

…

végülis veled minden szép lehet

…