Topánkatánc

sötétség

csepp

 

Elgondolkoztat a sok kültéri sár,

mivel összekoszolja a világ magát…

Minek e sok keserű pohár,

mivel  az ember itatja fiát…

Lehet, gondolatom gyermeteg,

patyolatvággyal telve meg,

szivárvánnyal, mi nyáron az eget

békés mosollyal szelídíti meg…

Lehetne a világ ilyen,

feketeszívű emberek?

 

Kommentek


Kommenteléshez kérlek, jelentkezz be:

| Regisztráció


Üdvözlünk a Cafeblogon! Belépés Regisztráció Tovább az nlc-re!