azt hiszem
kicsit szégyenlős vagyok,
látom magam, amint lapítok
való világom avarja alatt,
ahogy takargatom a lelkemet,
hogy ne férjen hozzá más senki sem,
azt hiszem, igen, kicsit szégyenlős vagyok…
feltárni belső bugyraim,
csalódott, féltékeny énjeim –
gubózós élmény most nekem,
így indul újra életem
ezen az újévi szegleten…
nem mondom el ezt más senkinek…
