Topánkatánc

találkozás

Ma érdekes látvány jött felém a város pilinkés járdaszegletén. Képzeljétek, ott jöttem szembe magammal: én. Igenis, én magam. S mielőtt kérdeznétek: velem minden rendben van? Azt hiszem, azt hiszem, igen.:-) Szóval ott jött velem szembe – saját magam. Komolyan: egy ilyencsajszi látványilag. Stílus, színek, hangulat, adélos frizura, alacsony alak. S minden, ami szerintem én vagyok, […] Tovább

ugye?

milyen sokat mond a csend Tovább

szép. leltár. mai

egy mosoly hópihe. csillogó egy szó, boldogságot adó egy váratlan kis meglepi egy macska lábnyoma a havon gránátalma az asztalon kezemen kesztyű a lélegzetem, hogy vagyok egy sárga cserepes virág csoki, mi mindig mellettem áll (jóban-rosszban egyaránt 🙂 ) az érzés, hogy szólhatok a szél borzongása arcomon a sapkámon a virág színeződő  belső hóvilág   […] Tovább

kis semmis gondolat

Ez milyen érdekes… ami egyszer volt, aztán elveszett… S néha mindez hirtelen egyszerre csak itt terem. Vagy mégsem? Mégsem terem? És hogy mennyi minden tűnhet el: egy fél zokni, mit a képzelet furcsa kis szögletekbe’ rejt, bizalom, mi – ha elveszett, mindig valahol máshol leled, mint ahol eltűnni vélheted, s eltűnhet egy gondolat, mivel tegnap […] Tovább

hirtelen

Elmondanám ezt neked, de nem lehet. A körülmények s az istenek oly furán rendezték el ezt! Vajon te most hol lehetsz?   Átküldöm hozzád az éteren, hogy tudd, fura ez nekem, hogy ily nagyon hirtelen szellős lett nélküled minden külső-belső terem… Újratervezek, azt hiszem! Tovább

lelkes

    Megláttam ezt a táblát ma délután, mintha utánam hozta volna valami futár, s hirtelen megnőttek bennem mindenek, tervek, szépséges énekek színesen felzengtenek, kedvem támadt festeni, énekelni, s lengeni légiesen mindenen… angyal szállt át az éteren ma délután, azt hiszem… Tovább

azt hiszem

  kicsit szégyenlős vagyok, látom magam, amint lapítok való világom  avarja alatt, ahogy takargatom a lelkemet, hogy ne férjen hozzá más senki sem, azt hiszem, igen, kicsit szégyenlős vagyok… feltárni belső bugyraim, csalódott, féltékeny énjeim – gubózós élmény most nekem, így indul újra életem ezen az újévi szegleten… nem mondom el ezt más senkinek…   […] Tovább

Üdvözlünk a Cafeblogon! Belépés Regisztráció Tovább az nlc-re!