Topánkatánc

sünis dal

Engem mindig meghatnak a sünik, apró lábukat ahogy szedik, ahogy csillog kis gombszemük, s ahogy megbújnak bundájuk belsejében ők maguk. Tüskéjük sem rejt egyebet, nem haragos szurkalelkeket, rejt vidám szívű morrogást, mi kísér minden süniosonást. Aranyos, ahogy orrával tapogat, ízleli a világi dolgokat, fésüli haját az őszi szél, díszíti alma s falevél. …   Tovább

Tegnap...

  Tegnap megöltem egy bogarat, s utána bennem a mélabú maradt, lelkem keletre visszaszállt, s  egy buddhista szerzetesben pihente ki magát.           Tovább

Ágnesnek

Ha húgomnak szülinapja van, feltárul bennem parttalan sok-sok gyerekkori önmagam, s mellettem kishúgom futkos boldogan…    Felkacag sok víg délután, mikor Vackorral játszottunk iskola után, diavetítéseink szobánk falán, egresszedés mámink udvarán, papós-cigányos játékfergeteg, mire visszahív az emlékezet…   Minden kedves állatunk felsorakoz rendre most, Kupec, Vakarcs s a kis Maszat küld neked vidám mancsokat, Samu is […] Tovább

derű

  A világom csupakék, mint nyár derén a déli ég, kacsák úsznak tavamon, kedvemet így úsztatom…   Tovább

ősz

A táj ősziesbe öltözött, október kukucsál a kikerics szirmai között.   Szivárványt pingál a fákra az isten, s  az ökörnyálas lenge révületben elfekszik lelkem egy osonó falevélen.     Tovább

Üdvözlünk a Cafeblogon! Belépés Regisztráció Tovább az nlc-re!