Topánkatánc

IGEN...

katicák

Én arra születtem, hogy szeressek,

S néha magamon is nevessek,

Tudjak szabadon játszani,

Gyermeknek lenni,

Mindennek örülni,

Mit felkínál a világ.

Megcsodálni a cseresznyefát,

Mikor rózsaszínben mutatja magát.

Észrevenni a hajnali csodát,

A füvek ízét, csillagok bánatát.

Beletoccsanni a pocsolyába,

Meglátni, mekkora a lába

A süninek, mikor szedi.

Hinni, hogy angyalom lesi,

Mikor készülődik bennem a kicsi,

Új emberi világ,

Ki csodákra vár,

S arra születik,

Hogy szeressen,

S néha

Magán is nevessen…

Kommentek


Kommenteléshez kérlek, jelentkezz be:

| Regisztráció


Üdvözlünk a Cafeblogon! Belépés Regisztráció Tovább az nlc-re!